Ez lenni én...

TERVEZET - követendő!

kiindulási állapot: 2011.06.01. reggel 8:00 - ideggörcs és üres szerves szigós rublika az indexben

reakciókörülmények: feszült légkör, 29 fok, faszmák, egy toll, amivel bekerül az eredmény

végállapot: örömfelhők, "elégséges" szó feltűntetve az indexem szerves szigós rublikájában

Úúúúristen, nem emlékszem, mikor borított ki ennyire egy vizsga utoljára. És én még azt hittem, a bifiznél nincs rosszabb. Nem akarom savanyú szájízzel egész nyáron doktor csiniöltönyt emlegetni. Meg kell csinálnom, muszáááááj.

Gondtalan nyarat szeretnék, és Bercit, és pihenést, és tankönyvmentességet. Meg még aannyi, de annyi tervem van...

Öröm van és boldogság és Bertalankodás. És még a szorgalmi időszak is sikeresen zajlott. Minden okom megvan a vigyorgásra. :)

Reménykedünk...

Márti üzenete (23:34):
*am mire mondtad tesin, hogy besírtál rajtam? :D
   Mervai     üzenete (23:34):
*:D:D
*rögtön az óra startja után 30 másodperccel
*volt ugye sorakozó
*és fekvőbünti
*én beálltam a 2. sorba. te meg előttem
*és számol a tanár
*1
*2
*3
   Mervai     üzenete (23:35):
*márti puff. nézem... 3. fekvő után kifeküdtél:D tudom h nem. de ahogy kiszaladt a kezed alólad pont úgy tűntxd
Márti üzenete (23:35):
*:D:D:D
   Mervai     üzenete (23:35):
*aztán a röhögéstől majdnem énis összerogytam:D
 

De még milyen jó! :) És már megint mennyit köszönhetek a véletlennek...

Zsoltossal tervben volt a Critical Mass, de végül egy zh miatt lemondta. Egyedül meg tekerni nem akartam, úgy nem az igazi. De bringaemelésre kinéztem. És milyen jól tettem... :) Találkoztam az én Bélámmal. Odamentem köszönni, ő meg kérdezte, hogy Márti, nem akarsz jönni qpázni? Én meg mondtam, hogy Béla, de, mennék qpázni. :)

Pénteken már volt is egy ismerkedő est, amit az éjszakai nevezőtúra követett, amire eszem ágában nem volt menni. De persze, hogy rábeszéltek. :) Így utólag nem bánom, jó volt, meg vicces, meg életre szóló. :D Nem mindenki mondhatja el magáról, hogy egy erdő közepén aludt. :D Történt ugyanis, hogy egy állomáson leszakadtunk a csapattól. Angollal mi melegedtünk a tűznél, Béla és Kató nyers krumplit lopkodtak, Borsiék meg nemtom. Mikor ezt észrevettük, persze senkit nem lehetett elérni telefonon, hogy mégis merre mentek. ígyhát Béla kitalálta, hogy menjünk le a nagyrétre, ott biztos van kaja. Jó, követtük Bélát. Aztán Béla kitalálta, hogy vágjuk le az utat, hogy hamarabb leérjünk. Jó, követtük Bélát. Bementünk  dzsumbujba, 6an, 2 elemlámpával, töksötétben. Kóvályogtunk jódarabig, de nem találtuk az utat. Eltévedtünk. Aztán Béla kitalálta, hogy ő fáradt, és feküdjünk le aludni. Úgyhogy lefeküdtünk aludni. :) Egymás hegyén-hátán... 1-2 óra múlva felkeltünk, és lám, 20 méterre a kis táborhelyünktől ott volt az út. :D Sűrű homlokcsapkodás és bazmegolás közben aztán valahogy csak leértünk a nagyrétre. :D

Aztán előfeladatoknál meg qpahéten megismertem sok-sok jó fej emberkét. Ez is vicces, hogy el kell jönnöm egy BME-s rendezvényre ahhoz, hogy SOTÉsokkal találkozhassak. :) A BME-sek egyébként állatok. De imádnivalóak. :D Baromijó volt ez az egész. :) De még mennyire jó volt... :) Nem keveset nyertem ezzel a 2 héttel. THX QPA. :)

...6 nap őrült party és még ezernyi új barát."

Hűűűű, életem legjobb hete volt ez a gólyatábor. Lekörözi a 2007-es francia JEKÁt, ez hatalmas szó!

Szeplős kis zöld GyógyÍR koboldocskákim, a lóheremező közepén, deszeretlekbenneteket. :)

Márti üzenete (20:23):
*Tanulok, mert a tanulásba fektetett energia meghozza gyümölcsét... és mint tudjuk: a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!
*:D:D:D:D
*Biánál olvastam :D
István üzenete (20:24):
*szted az anatkönyvből is lehet pálinkát főzni?
Márti üzenete (20:24):
*hát, nem biztos, de alágyújtani alá tudsz vele :É
István üzenete (20:25):
*helyes:D:D:D:D

NÉÉÉGYEEEEEES!!! :D

Ami megdöbbentő, hogy még a 2 zsenink, Dóri és István sem tudott ennél jobbat írni. Hö. Benne vagyok a napi top 5-ben. :D

Mervai üzenete (0:15):
*elsőben meg vonatintegrál állítólag
Márti üzenete (0:15):
*fúúúúúúújjj
*az annnnyira undorító :D
Mervai üzenete (0:15):
*nekünk lehet h pl statisztikai próbák
*tom:D
*ezértis
*HAGYTAM A FASZBA:D
Márti üzenete (0:17):
*:D
Márti üzenete (0:18):
*nehogy nekem berakjon ilyet, h kémiai reakciók, mert tökönszúrom xD
*mer azt úgy... átugrottam :é
Mervai üzenete (0:23):
*:é
*azé
*nyomtass puskát:D
*fő a biztonság__
Márti üzenete (0:23):
*:D
Mervai üzenete (0:23):
*olyan ez mint a szex:D
Márti üzenete (0:23):
*lehet h az lesz :""
*:D
Mervai üzenete (0:23):
*csak
*ezt nem élvezi az ember:D
Márti üzenete (0:23):
*:DDDD
Mervai üzenete (0:26):
*az első matekvizsgák meg mindig átcsapnak orgiákba
*mindenkit megbasznak:D
Márti üzenete (0:27):
*:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

Pontosan a végén: micsodaa?!

1 perccel később: vége.

3 perc múlva: bazzeg, vége.

4 perc múlva: megcsináltam. MEGCSINÁLTAM, HÁRMAS!!!!! :D:D:D:D

5 perc után folyamatosan: mosolygörcs és öröm és boldogság és fellegek. :D

Sejtbiosz ezennel letudva. :D

Még 14 óra 21 perc: teljes koncentrációvesztés.

Még 13 óra 58 perc: sírógörcs.

Még 13 óra 30 perc: teljes összeomlás, agyhalál.

...össze kell kaparnom magam. MUSZÁJ!

Betűinstruktor leszek, olléollá. :D Zsuzsi meghívott. IMÁDOM! :D

Most, azaz MOST esett le, 2 és fél év, azaz KETTŐ ÉS FÉL ÉV után egy vicc poénja. :D

Jómúltkor Marc mutatott egy videót. Volt benne egy kanalas gyilkos, aki püfölte az áldozatát again and again and again and again. Szerencsétlen krapek ezer féle módon próbálta kinyírni a kanalast, de nem lehetett. Vicces videó volt, de igazán nem értettem a lényegét. Aztán elkezdtem olvasgatni a kommenteket, és ott valaki rávilágított a mondanivalójára. A krapeknak nem láncfűrészért és hasonló csúnyaságokért kellett volna nyúlni, hogy kinyírja a püfölőt. Csak szimplán el kellett volna venni a kanalat. Jól példázta ez a kisfilm, hogy néha az embernek a legalapvetőbb dolgok nem jutnak eszébe.

Kb. így érzem most magam én is. Épphogy ki nem szúrta a szememet egy lehetőség. Jóideje. És csak most tűnt fel...

férfiistenállatszűzhártyaszaggatóbiomechanikushiperszexgépezet

köszönjük, Zsótt :D

Rájöttem, hogy nagyon igénylem az itthonlétet. Itthon nem dugul el a lefolyó (vagy ha igen, apa varázsütésre megoldja), nem dugnak a szomszédok (hangosan :P), nem szűrődik át a falakon a zene (szerencsére marcziferiék leszoktak a mulatósbömböltetésről...). Ha valaki köhög az utcán, az közelébe sem ér a lépcsőházas bácsi krákogásának, amit reggeli közben, tanulás közben, netezés közben (...) el kell viselnem. Nem áll a mosogatóban az aznapi menü, mindig le van hajtva a wc-deszka, működik a porszívó, és nincs Margit-szag. Csak ami hirtelen eszembe jutott... És persze itt vannak anyáék, nem is beszélve arról, hogy apa a konyhában reggelente kész reggelivel vár. :) És még tévé is van nézhető csatornákkal. És fürdőszoba is, nem csak egy lyuk zuhanyzóval. Éééés nincs Dani. És nem kell utána takarítanom, oh jee. :) Mostanában kezdek rá bepöccenni. Hazajön, levágódik az ágyra, aztán elkezdni nyomkorászni a laptopot. Jó esetben nem lövöldözős játékot játszik, és nem kattog órákig az egerével. De nem is ez a baj... hanem inkább az, hogy nem fogja föl, hogy a lakásban ketten vagyunk, a munka kétfele oszlik, amit meg magamnak veszek, az meg csak az enyém (igen, harapok, ha szó nélkül lenyúlja az ásványvizemet). Nincsenek nagy elvárásaim, tényleg. De ha egyszer összehányja a wc-t, ne nekem kelljen már utánatelefonálni, hogy hétfőre takarítsa fel... Csak azzal nyugtatom magam, hogy a kollégium még rosszabb lenne...

Egyébként ezt leszámítva minden jó. Továbbra is szeretek egyetemre járni. És szeretni is fogom, amíg nem lesz demóhét és vizsgaidőszak. Egy dolog van, amin változtatnom kéne. Nem_az_utolsó_pillanatra_hagyni_a_tanulást. !! De nem megy, javíthatatlan vagyok. Amíg nem ér olyan pofáraesés, ami visszafordíthatatlan és nagy bajt csinál, addig nem fogok ebből tanulni... Most például biofiz. Ötvenvalahány oldal a tankönyvben + 5 gyakjegyzet + számolás. Vasárnap délután 4 körül álltam neki, kisebb-nagyobb megszakításokkal hajnali fél 2-ig tanultam. 3:45-kor csörgött a telefonom, gondoltam majd 4-kor felkelek, és befejezem, amit addig nem sikerült. Aha. Lóóóf*szt. 5-ig visszanyomogattam a szundit. Aztán apa jött be pár perc múlva bekapcsolni a rádiót... Tudom magamról, hogy ha ez a demó nem lesz rosszabb 3masnál, akkor azt a konklúziót vonom le, hogy ezt így is meg lehet csinálni, és máskor is csak az utolsó pillanatban fogok tanulni. Mert bejött már a latinnál (4), mateknál (39/54), meg az előző biofiznél is (4). És ezt a biofizt sem érzem épp kritikusan rossznak...

Biztos a sok talált pénz teszi. xD Hihetetlen, amit mostanában csinálok. 2 hete csütörtökön 5x találtam aprót (3mat ebből Dórival), múlt szerdán 2x (Dórival :D), csütörtökön megint 5x, tegnap meg 3x. Ha nem velem történne, tuti nem hinném el. Meg szerintem Dóri sem, ha nem a saját szemével látná... :D Dehát a lóhereszezonnak vége, valahogy kompenzálni kell...

Hát jó. Most, hogy sikeresen kitöröltem egy mozdulattal kb. egy órányi irományomat, elkezdem előről. Nem fog annyi minden eszembe jutni , mint az eőbb, és ugyanolyan formában sem tudom leírni. :( Balfék vagyok, ez van.

Szóval holnap matek zh. Kezdek kétségbe esni. Én, aki a gimiben imádtam a matekot. De ez... ez borzalmas, ami itt van. Örülök, ha néhány értelmes szót felfogok az órákon. Ráadásul most még tanulni sem nagyon tudok, mert olyan tempóban vesszük az anyagot, hogy nem tudom elolvasni, mit írtam a füztetembe. xD Indián úgy ír a táblára, hogy pattognak közben szét a kréták, óra végére megtelik a padló. Nem tudom, így mi lesz velem. Lehet, hogy holnap demó előtt odaszaladok Bélushoz egy gyorstalpalóra. :D

Na meg... latin. Banderas azoknak mondja meg az eredményét, akik bejelölik iWiWen. Jó módszer az ismerősgyűjtésre... :P 159 pontom lett a 196-ból. Úgy örültem. :) Sajnos nekem nem írt szerelmesüzenET, mint Bettinek, mikor a 201 pontos eredményét közölte. Vajon miért? :D Pedig még Zsóttos is kapott valami latin szösszenetet a 28 pontjára. xD

Apropó Zsóttos. Sikerült kémia gyakon szépet alkotnunk doktormervaival. Bekevertem valami szép spenót színű prokeveréket. (Zsótt odaszólt: Mártikám, kész van már az az Aleve? xDxD) Aztán odaadtam neki, ő meg elkezdte hevíteni. Már vitte a csaphoz (vízoldékonyságot kellett megnézni), mikor mondtam neki, hogy adjuk meg a módját, nehogy már csapvízzel engedjük fel... Hát felkaptam a desztvizes palackot, cseppentettem egyet a képcsőbe. Állatira elkezdett füstölni. Jól van, akkor kicsit lassabban... Csakhogy nem sikerült lassabban, belezúdult egy adag víz a trutymóba, amire a kémcső egy figyelemreméltó hanghatás kíséretében felrobbant. Ugrottunk egyet, aztán pislogtunk egy darabig. Egymásra néztünk, aztán a tanárra (felnézett, hogy ki volt ez a két balfék, aztán mintha semmi nem történt volna, folytatta a dolgát - biztos sokszor látott már ilyet :D), aztán a mosogtóba néztünk. Zsótt megjegyzése az egészhez ennyi volt: hát, ez tényleg jól oldódik vízben. xD

Csütörtökön gólyabál. Vegyes érzelmekkel várom. Szerettem volna keringőzni, de nem jött össze, Kata elhappolta előlem vargapetit, mással meg... A gyokos táncról is lemaradtam információ hiányában. De úgy tudom, nem is nagyon táncolnak benne téglák, szóval így amúgy sem lett volna kedvem... Szóval. Szerintem a keringővel fognak kezdeni, és tök nyomasztó lesz nekem azt látni, hogy ott van Töpszli, ott van Péterem, és én is ott lehetnék, ha csak egy icipicit előbb észbe kapok. Akkor fogok sikítófrászt kapni és sírva kirohanni, ha söröszsófiék zenéjére táncolnak. Na jó, nem rohannék ki, de minimum sírhatnékom lenne. Egyébként várom a bált. Lesz Kowalsky koncert. :)

Na de most már nagyonmuszáj mennem matekozni.

Roland neve alatt olvastam, tetszik:

"A benzingőz és az égett gumi szaga boldoggá tesz. Mindaddig, míg rá nem ébredsz, hogy nem a szél ölelése hiányzik igazán."

Kezdem érzékelni, hogy egyetemre járok. Eddig imádtam. Jó fej emberek, csomó program, szabadidő, szabadság. De most... Demóhét. Gáz. Főleg a B2-nek. Ez is biztos miattam van. Ha az A1-ben lennék, az A1 szívna. Ha a D2-ben lennék, a D2 szívna... Na de sebaj, legalább hamar túl leszek a nehezén. Jah, aztán készülhetek a pót zh-ra... Tudom, mindig én mondom mindenkinek, hogy gondolkodjon optimistán. De ilyen esetben minek? Ha tényleg bukom, legalább nem ér meglepetés. Hű, nem is tudom, hogy fogadnám. Kínomban szerintem csak nevetni tudnék. Ha meg kettes lenne, bőgnék. Örömömben. :D Mint Kobzos fizikadogájánál. :D

Az első kémiademóm 3-mas lett, kb. arányos a belefektetett munkával. Tanulhattam volna még... Például gólyahajó helyett. Amúgy is ramatyul voltam, de ez még rátett egy lapáttal a reghetes lánchidazás óta tartó takonykóromra. Meg a másik, hogy jó érzés lett volna úgy végigcsorogni a hidak között, hogy közben valakihez odabújhatok. (Jó, tudom, unalmas, nyálas, lányos, ez van.) Így kicsit nyomasztó volt, főleg, hogy ha körbesétáltam a hajót, mindenhol párocskákba botlottam.

Na de felejtsük ezt el, jó dolgok is történnek. *szünet* Most épp semmi ilyen nem jut az eszembe. xD Ja, kiderült, hogy van egy beloianniszi dzsakuzzi férfiúcska. Végre valaki a környékről... :) Ja és megtaláltam iWiWen azt a srácot, akibe mostanában állandóan belebotlom. Véletlenül. Azt hiszem, ő ült az ölemben a Déliben, miatta (csakis miatta!) nyomtam össze szegény Töpszlit. :D

Pest. Húgyszag, nyögés a szomszédban, kosz, csövesek. De kit érdekel. Van mi kompenzálja. Az én drága kis csoportom. <3 Imádom őket, nagyon. Már csak miattuk is érdemes ide járni. Meg maga a suli is szuper. Igaz, hogy 9 épületben, 13 helyen vannak óráink, dehát miért is lenne egyszerű dolgunk. :D Ez már itt az egyetem, kéremszépen. :D

Az utolsó nyugis, tanulásmentes, teljesen gondtalan nyár. Jobb nem is lehetett volna. :) Bár idén nem jártam be fél Európát Zsoltékkal, de így is minden remek volt. Csak rövid volt. Alig voltam otthon. Érettségi után volt csak pár nyugis napom, de akkor meg állandóan vezetni jártam.

Kezdődött minden Soltvadkerttel... Angi, Fru, Anna, Dóri, Noémi, Lilla. Tavaly jobb hetet fogtunk ki, idén azért volt 1-2 nap, mikor csak a szentlélek tartotta össze a sátrat. (Meg a millió kötél, amivel stabilizáltuk, hogy ne repüljön el Alaszkáig.) De nem is lett volna az igazi a sátorozás egy kis izgalom nélkül. :) Strandoltunk, mikor tudtunk, tömtük magunkba a méltán híres vadkerti fagyit, baboskártyáztunk :D, sátrat szereltünk, ökörködtünk. Én főztem. :D (Halkan megjegyzem, ettől nem nőtt meg a mellékhelyiségek forgalma...) Utolsó nap összehaverkodtunk pár emberkével. Tuti érdekkapcsolat volt, épp palacsintát sütöttünk. :D

Aztán voltunk idén is Balatonátúszni Gáborommal, túléltük mindketten. Kb. 20 perccel voltam lassabb, mint tavaly. Persze, mert nem volt most a közelben semmiféle férfiistenállat, hogy a cuki fejével maga után húzzon. :D Viszont egész kis szurkolósereg várt a parton. Eljöttek Gabiék. Jövőre remélem újra... :)

Talán ezután jött a JEKA. Spanyolország. Katalónia. Barcelona. Kell ennél többet mondanom? Fantasztikus, elképesztő, gyönyörű, fergeteges volt. Ha nagy leszek, még biztos visszalátogatok oda. A társaság is klassz volt, jól esett, hogy mindenki kedvelt. :) Megint körbefontam a társaságot, volt, hogy 2 órán át csináltam a csajok haját. Az egyetlen dolog, ami picit piszkált, hogy úgy éreztem, hogy kicsit kinőttem már ebből a körből. Egyedül Jadló volt ott velem egykorú, többiek meg átlag nyolcadikosok. Viszont Jadlót imádtam. :) Meg TDK-t. Annyira fog hiányozni. :( Mikor elváltunk Dújvban, ölelkezve bőgtünk. :D

Balatonszéplak is kalssz volt, Zsoltékkal voltam. Levertem mindenkit ping-pongban, még én is meglepődtem magamon. :D Sokat strandoltunk, szép csoki lettem (volt egy jó kis alapszínem amúgy is Spain után...). Augusztus 20-án meg átmentünk Siófokra tűzijátékot nézni, meg utána 'bulizni'. Nem igazán tudtam magam elengedni. Sosem táncoltam még Zsolték előtt, nem akartam beégetni magam. Talán azért, mert fura volt így látni Fannit meg Esztit. De irigyeltem őket, hogy képesek élvezni ezt az egészet. :) Valamilyen szinten én is élveztem, csak ne kellett volna táncolni. :D (Aztán a gólyatáborban belejöttem, de erről majd később...) Kitalálták, hogy azért vagyok ennyire szégyenlős, mert nem ittam. Ettől kezdve azon ment a verseny, hogy ki tudja megitatni velem a pálinkát. Előjött a már_csak_azért_sem énem. :P De végül megittam egy koktélt. De csak mert megsajnáltam Petit, hogy ne egyedül kelljen kifizetnie az egyet fizet, kettőt kapot. :P Na, szó ami szó, Széplak is klassz volt.

Aztán gólyatábooor. Életem egyik legjobb hete volt. Ahhoz képest, hogy mennyire féltem tőle... Féltem, hogy nem tudok majd beilleszkedni (jó, persze, tudom, ez nem jellemző rám, csak ezt ilyenkor mondhatja nekem az ember...), féltem attől is, hogy minden csak a piálásról fog szólni (volt is piálás, de csak az vett benne részt, aki akart), meg attól is, hogy nem fogok feloldódni, nem fogom jól érezni magam. Ebből semmi nem valósult meg. Az instruktorok gondoskodtak minden jóról. :D A csoportom is imádnivaló, a lelki társamat is megtaláltam. :D Annát. :D (Kezdődött azzal, hogy megláttam, hogy ugyanolyan sarunk van. Szobatársak lettünk. Kiderült, hogy a hajvasalónk, a törlőkendőnk is egyforma, és van ugyanolyan nadrágunk és bugyink is xD.) Kellemetlen helyzetekbe sem nagyon kerültem, mikor az izmos férfi felsőtestet kellett megpuszilnom, talán az volt a csúcs, szóval... Voltak gázosabb dolgok. Pl. ugyanennél a puszis játéknál Dávidnak Hege fenekét, valakinek a nagylábujját meg Tibci szemfogát kellett megpuszilnia. :D Egyébként meglepően sok fiú van a csoportban. Kevesebbre számítottam. Van egy-két aranyos... :P :$

Szóval szummázva az egészet, ez a nyár is fantasztikusra sikeredett.

Vége. Annyira furcsa. Újra lesznek délutánjaim. Végülis, vártam, hogy vége legyen, de most, hogy vége van, már hiányzik is. Az osztálytánc az annyira nem, viszont a keringő nagyon. Szerettem Ákossal táncolni. Próbák után mindig Ákos_illatú lett a bal kezem. :) Meg ott ottvoltak Angiék is. Hjajj...

Hosszú nap volt. 5-kor keltem, bementem a suliba. Fölöslegesen. Semmit nem csináltunk. Irodalmon meg törin a teremben ültünk, de csak beszélgettünk. 3 órán lent táncikáltunk, biológián meg elkezdett összefoglalni Somi, de 10 perc után feladta, és inkább elengedett minket (addigra kb. maradtunk 10-en). Hoztam a kínaiból kaját, visszamentem a suliba megenni. Sosem esett még ilyen rosszul a szecsuámi csirke. Aztán elsétáltam a Dunaferr csarnokba, és kicsit kiakadtam, mikor TDK közölte, hogy a mi öltözőnket nem ürítették ki, úgyhogy a 2. emeletre kell mennünk. Mondjuk, mikor megláttam a csodaszép fa ajtókat, a külön mosdót, + a VIP feliratot, és benyitottam a terembe, és egy hatalmas teret és sok kényelmes széket, és minibárt láttam, minden haragom elszállt. :) Főpróbáltunk aztán elmentem a fodrászhoz, besüttettem a hajamat 3400 FT-ért, aztán visszamentem. Szarrá sétáltam a lábamat.

Az osztálytáncból szerintem kihoztuk, amit lehetett. Bár, Szerver_Tomi kicsit bekavart, mert hamarabb elindította a zenénket, és arra kellet befutnunk, de legalább nem lett annyira bosszantóan hosszú az eleje. Én, aki általában végigvigyorogtam a próbákat, képtelen voltam mosolyogni, akármennyire szerettem volna. Nem tudom, mi történt, de elkezdett remegni a fél arcom, mintha egy ideg rángatózott volna. Úgyhogy elég savanyú képet vághattam... Annyira bosszant. Nem tudom, mitől van, de tablófotózáson is ez volt.

A keringő jól sikerült, apa szerint szépen is tartottam magamat. Próbáltam is erre figyelni, de félúton kezdtem azt érezni, hogy ha kihúzom magam, lecsúszik a fölsőm. Pedig nem. De rettegtem, hogy egyszercsak kicsúszik a mellem. Attól féltem még, hogy beakad a cipőm sarka az abroncsba, és leszakítom magamról a szoknyát. Szerencsére ez sem történt meg. Illetve beakadni beakadtam, de talán sikerült leplezni.

Utána vacsi. Marci vitt el a suliig. Finom volt, sok volt, és Dórival annyit és annyira nevettünk, hogy tök rosszul lettünk. Nem tetszett, hogy ez is mértéktelen vedelésbe ment át egyesek részéről. Én csak koccintós pezsgőt ittam. Meg Lili öntött egy kis cherryt a kólámba. Kólát is csak a koffein miatt ittam... Aztán talán elsőként léptem le, mert Angihoz igazodtam. Cseppet sem bántam, nem éreztem túl jól magam. Lepakoltuk, aztán 10-kor elindultunk az M6-ba.

Szar volt a buli. Szerintem. Meg mások szerint is. Eleve nem szeretem az ilyen helyeket, de gondoltam, sok lesz az ismerős, jó lesz. Egy darabig jó is volt, lehetett még táncolni. Aztán egy idő után nemhogy táncolni, de még levegőt venni is nehéz volt, annyian voltak (+ akkora volt a bagófüst). Úgyhogy gyakorlatilag végigüldögéltük a bulit az emeleten. Sanos nem láttam Zolit táncolni, pedig megnéztem volna. :D Állítólag még Makóci is eljött. Muhahahaaaa. A zene is szar volt, úgyhogy az M6-ba sem vágyom többet... 2-kor hazataxiztunk, aztán fél 4-ig beszélgettünk Angival.

Dél körül hazabuszoztam Angiéktól, volt egy órám itthon, aztán buszoztam vissza Zsoltékhoz, mert Tomi kihelyezett csak nekünk egy 18 állomásos multit. 3-4 órán át bóklásztunk érte, de nagyon jó volt. Aztán megfejtettük, hogy Olgáékhoz kell eljutnunk, így végül ott pizzáztunk. 22:40-nel jöttem haza. Hadd ne mondjam, nem kellet leütni ahhoz, hogy elaludjak.

Nem tudom, mi van mostanában velem. Biztos az idegrendszerem kiabált a szervezetemnek, hogy hozza létre a szimpatikus hatást. És mivel jobb dolga nem volt, létre is hozta. Sőt, a mellékvesevelőm is beszállt a buliba adrenalintúltermeléssel. Voálá, el is jutottunk a stresszhatásig. (Gondolom, kitaláltad, hogy ma biosz fakos dogát írtam...)

Szombaton is ramatyul voltam, pedig ez nem jellemző. Ovis korom óta nem voltam lázas, nem tudom, most mi hozhatta ki. Jó, lehet, hogy tényleg a stressz. Legalábbis Gábor leendő_doktorúraság szerint... Egy Algopirin után fél órával már nem is volt bajom. De azért kicsit megijedtem... Aztán olyannyira ki akartam pihenni magam, hogy a végén addig halasztottam a tanulást, hogy fél 2-ig kitolódott. Úgyhogy ma duplán_mosott_szar vagyok. Az irodalom jó lett, talán a német is, a biológia meg... alkottam megint. Graf-tüsző helyett Glief-tok. De mi ez a moderátorsejt után... XD Ennél már csak Vera volt jobb, meg a perisztaltikusan mozgó hímvessző. :D

Csodák csodájára Olívia nem felejtette otthon a ruhát. Fekete, mell alatti övvel, szoknyarászen lila flitterekkel. Borzalmas, de retro, az meg illik az osztálytánchoz, úgyhogy remek. Azért vicces, hogy ami Olinak miniruha, az nálam hosszú pólóként funkcionál, úgyhogy kénytelen leszek keresni alá valamit. :D A bulizós ruhám is megvan. Elvileg. Bár, még mindig nem tudom, elmenjek-e. Illene, meg amúgyis, elvileg ez lenne a dolgom, mint minden normális fiatalnak... (ki mondta, hogy én normális vagyok?) de nem ugrom ki a bőrömből, ha arra gondolok, hogy az a nap reggel 5-től másnap reggel 5-ig fog tartani. Szóval meggondolandó. Viszont ott lesz mindenki, úgyhogy nem mondom, hogy nem vagyok rábeszélhető. Meglátjuk. Csak legyen már péntek/szombat, és legyünk túl rajta!

Csütörtökön lesz FOK-on nyíltnap. Senki nem akar jönni a szalagavató miatt. Wurr. Jó, B-E-seket megértem, nekik előbb kezdődik a főpróba. Mondjuk nekem is húzós lesz. Vagy nem. Nem tudom, meddig fog tartani maga a program, és abból mennyi fog érdekelni. Mindenesetre ki kell számolnom az időmet, hogy 5-re Dújvba érjek. Úgyhogy nem valószínű, hogy fannis_esztis_anitás_pestes lesz az a nap, hanem tényleg csak nyílt napos. :( Pukkadjanak meg, miért kellet későbbre rakniuk?!

Basszus, fáradt vagyok, és mégis itt ülök a gép előtt, és a lehető leghaszontalanabb időtöltésként blogolok. Még HotDogra is felmentem, pedig jópár hónapja közelében sem jártam. Persze, mert töriznem kéne, és szokás szerint húzom-halasztom. Meg a helyesírási szabályzatot se ártana olvasgatni... Ofő irodalom után odaszólt, hogy holnap 2-kor helyesírási verseny, úgy készüljek. Kösz. Bár, helyesírni jó!

Klassz nap volt. Lehetne több ilyen is. És nem csak azért élveztem, mert lemaradtam így egy törióráról... Lillával és Vicával mentem föl. Bokorjárattal. Mehettünk volna Zoliékkal is, de anyuci túlféltette Lillát. Szegénykém, síkideg volt. Nem csodálom... A buszon rettenetesen meleg volt, rövidujjúban is megsültem. Nem szokásom rosszul lenni, de ezt már én is nehezen viseltem...

A buszmegállóban, mikor leszálltunk, ott várt minket Vica pasija, akiről előzőleg nem is tudtunk. Úgyhogy a VBK-n töltött idő alatt betölthettem a felesleges 3. szerepét... Persze ezt nem éreztették velem, de én akkoris hülyén éreztem magam. Node! Ami minden rosszat kompenzált, végre megismertem Lilla híres Bencéjét. És és és... úúú. Úgy látszik, a BME vonzza a jó pasikat. Én neki adnám a "Magyarország legjobb férfihangja" címet. Olyan szépen beszél...

Ahhoz képest, hogy úgy mentem fel, hogy megnézem, hova kerülök akkor, ha nem vesznek fel a fogorvosira, kicsit elgondolkodtatott a suli. Határozottan tetszett. Főleg az szimpatikus, hogy egy területre koncentrálódik az összes épület, nem úgy, mint a fogorvosinál, hogy az Üllői úton vannak szétszórva. Érdekes volt, ismerős volt a főépület, pedig utoljára ötödikben jártam ott. Végighallgattunk egy molekulás előadást, amiről ha lemaradtam volna, nem fakadtam volna sírva. Aztán ismertették a kar jellemzőit, szakokat, satöbbi, és ez még érdekelt is volna, de annyira éhes voltam már, hogy alig tudtam az elmondottakra koncentrálni. Azért pár információ eljutott a tudatomig, és sikeresen elbizonytalanítottak, mert akadnak olyan dolgok, amikkel szívesen foglalkoznék. Csak ne kéne annyi kémia... Utána körbementünk egy laboron, amiből szintén nem sokat fogtam fel, egyrészt, mert még midig éhes voltam, másrészt meg jobban lekötötte a figyelmemet a helyes "körbevezető" srác (akit mellesleg Bencének hívnak :D), mint a mondandója... Végül megnéztünk egy "Látványos kísérletek" című előadát. Ez volt az egésznek a legjobb része. Aztán körülbelül negyed 3 fele elindultunk a suliból.

Összegzés: több pozitív tapasztalat ért a BME-vel kapcsolatban, mint negatív. Az egyetlen "rossz" kategóriába sorolható dolog, hogy a CH épületben foszlott a fal - bár szerintem nem létezik olyan iskola, ahol ez nem jellemző. De ezt kompenzálta, hogy jó meleg volt (nem úgy, mint a SzIGben, hogy reggel 13 fokban üldögélünk németórán...), remekül fel volt szerelve, a vetítőgéptől kezdve a kamerán át minden klassz volt, és, amit már írtam, hogy egy helyen vannak ez épületek. + mindenki kedves volt, és jó helyen van a suli. Ha Fanniékhoz költöznék, még az albérlethez is közel lenne...

A buszon bosszankodtam még egy sort, mert újból bebizonyosodott, hogy egy kalap SZAR a telefonom. Ha csörög, nem hallom, ha rezeg, nem érzem. Pedig alakulhatott volna még ennél is jobban a délutánom... :)

Kísért az ABBA. Először még tetszett. Mostanában, ha meghallom, hogy honey honey, nearly kill me, akkor tényleg nearly kill me. Reggel a rádióban ABBA szól. Felszállok a buszra, ott is. Bemegyek egy boltba, ott is. Most meg megy valami idióta film a tévében, és mi a filmzene? Take a chance on me... Wurr. Nem is lenne rossz, ha nem azt juttatná mindig az eszembe, hogy milyen ramaty az osztálytáncunk. Gáz lesz. Lassú, dinamikátlan, egyhangú. 7 év zongora és x év néptánc után néha már komolyan elgondolkodom, hogy nekem nincs ritmusérzékem vagy tényleg ennyire koordinálatlanul mozognak egyesek. És ezeket beállítják előre. A többi meg követi... Múltkor megdicsért a koreográfus, de azzal jött, hogy túl magas vagyok, és nem mutatnék jól elöl, úgyhogy inkább tanítsam be a többieket is ritmusra mozogni. Hát bazz.

Kicsit elegem van a csajból. Nem látok benne túl sok kreativitást. 5, max 6 perces lehet az osztálytánc, abból - lemértem - 1,5 perc a nemesség szólója, ami alatt minket teljes egészében le akar küldeni a színpadról. Hát kapjabe. Vagy vegyen a kezébe nyelvtankönyvet, és kezdje el elemezni, hogy mit is jelent az az OSZTÁLY_tánc. Mert eddig úgy tűnik, a szó egyik felével sincs tisztában. Ezt az izét sokmindennek nevezhetjük, de táncnak... háát... És fáj a szívem, mert látom Fruzsiék táncát, és látom az e-sek táncát, és én olyat el tudtam volna képzelni magunknak. Annyira nagyon tetszik! Angiékét is bírom, annyira viccesek a fiúk a háttérben. :D Csak a miénk lesz ilyen... szar.

A keringő jó. Szeretek Ákossal táncolni, tök ügyes, és jó illata van. Én jártam a legjobban. (Meg talán a főnemes Danival.) Már nem is bánom annyira, hogy Lilla lecsapott a Balázsra. Így legalább elmondhatom magamról, hogy engem kértek fel, és nem én kértem fel valakit - és ez azért a SzIGben nagy szó. Haha. Meg a tánc is kezd összeállni, és még a koreográfiával sincs bajom. Sőt, még a tanárt is bírom. Az egyetlen, ami nem tetszik, hogy a nemesség megint önkényesen tevékenykedik. Zeneválasztás. Ők eldöntötték, hogy melyik zene legyen, és az kell, mindenképpen, a többiek meg le vannak... Furcsamód, mikor én ajánlottam ugyanazt a zenét, akkor még lehurrogtak. Most meg, hogy egy másik lehetőség is felmerült, már ez kell nekik. Pedig a Shrek-betétdal annyira nagyon szép! (Dana Glover - It Is You I Have Loved) És az volt rá a reakció, hogy elcsépelt... Remek.