De még milyen jó! :) És már megint mennyit köszönhetek a véletlennek...
Zsoltossal tervben volt a Critical Mass, de végül egy zh miatt lemondta. Egyedül meg tekerni nem akartam, úgy nem az igazi. De bringaemelésre kinéztem. És milyen jól tettem... :) Találkoztam az én Bélámmal. Odamentem köszönni, ő meg kérdezte, hogy Márti, nem akarsz jönni qpázni? Én meg mondtam, hogy Béla, de, mennék qpázni. :)
Pénteken már volt is egy ismerkedő est, amit az éjszakai nevezőtúra követett, amire eszem ágában nem volt menni. De persze, hogy rábeszéltek. :) Így utólag nem bánom, jó volt, meg vicces, meg életre szóló. :D Nem mindenki mondhatja el magáról, hogy egy erdő közepén aludt. :D Történt ugyanis, hogy egy állomáson leszakadtunk a csapattól. Angollal mi melegedtünk a tűznél, Béla és Kató nyers krumplit lopkodtak, Borsiék meg nemtom. Mikor ezt észrevettük, persze senkit nem lehetett elérni telefonon, hogy mégis merre mentek. ígyhát Béla kitalálta, hogy menjünk le a nagyrétre, ott biztos van kaja. Jó, követtük Bélát. Aztán Béla kitalálta, hogy vágjuk le az utat, hogy hamarabb leérjünk. Jó, követtük Bélát. Bementünk dzsumbujba, 6an, 2 elemlámpával, töksötétben. Kóvályogtunk jódarabig, de nem találtuk az utat. Eltévedtünk. Aztán Béla kitalálta, hogy ő fáradt, és feküdjünk le aludni. Úgyhogy lefeküdtünk aludni. :) Egymás hegyén-hátán... 1-2 óra múlva felkeltünk, és lám, 20 méterre a kis táborhelyünktől ott volt az út. :D Sűrű homlokcsapkodás és bazmegolás közben aztán valahogy csak leértünk a nagyrétre. :D
Aztán előfeladatoknál meg qpahéten megismertem sok-sok jó fej emberkét. Ez is vicces, hogy el kell jönnöm egy BME-s rendezvényre ahhoz, hogy SOTÉsokkal találkozhassak. :) A BME-sek egyébként állatok. De imádnivalóak. :D Baromijó volt ez az egész. :) De még mennyire jó volt... :) Nem keveset nyertem ezzel a 2 héttel. THX QPA. :)
