Rájöttem, hogy nagyon igénylem az itthonlétet. Itthon nem dugul el a lefolyó (vagy ha igen, apa varázsütésre megoldja), nem dugnak a szomszédok (hangosan :P), nem szűrődik át a falakon a zene (szerencsére marcziferiék leszoktak a mulatósbömböltetésről...). Ha valaki köhög az utcán, az közelébe sem ér a lépcsőházas bácsi krákogásának, amit reggeli közben, tanulás közben, netezés közben (...) el kell viselnem. Nem áll a mosogatóban az aznapi menü, mindig le van hajtva a wc-deszka, működik a porszívó, és nincs Margit-szag. Csak ami hirtelen eszembe jutott... És persze itt vannak anyáék, nem is beszélve arról, hogy apa a konyhában reggelente kész reggelivel vár. :) És még tévé is van nézhető csatornákkal. És fürdőszoba is, nem csak egy lyuk zuhanyzóval. Éééés nincs Dani. És nem kell utána takarítanom, oh jee. :) Mostanában kezdek rá bepöccenni. Hazajön, levágódik az ágyra, aztán elkezdni nyomkorászni a laptopot. Jó esetben nem lövöldözős játékot játszik, és nem kattog órákig az egerével. De nem is ez a baj... hanem inkább az, hogy nem fogja föl, hogy a lakásban ketten vagyunk, a munka kétfele oszlik, amit meg magamnak veszek, az meg csak az enyém (igen, harapok, ha szó nélkül lenyúlja az ásványvizemet). Nincsenek nagy elvárásaim, tényleg. De ha egyszer összehányja a wc-t, ne nekem kelljen már utánatelefonálni, hogy hétfőre takarítsa fel... Csak azzal nyugtatom magam, hogy a kollégium még rosszabb lenne...
Egyébként ezt leszámítva minden jó. Továbbra is szeretek egyetemre járni. És szeretni is fogom, amíg nem lesz demóhét és vizsgaidőszak. Egy dolog van, amin változtatnom kéne. Nem_az_utolsó_pillanatra_hagyni_a_tanulást. !! De nem megy, javíthatatlan vagyok. Amíg nem ér olyan pofáraesés, ami visszafordíthatatlan és nagy bajt csinál, addig nem fogok ebből tanulni... Most például biofiz. Ötvenvalahány oldal a tankönyvben + 5 gyakjegyzet + számolás. Vasárnap délután 4 körül álltam neki, kisebb-nagyobb megszakításokkal hajnali fél 2-ig tanultam. 3:45-kor csörgött a telefonom, gondoltam majd 4-kor felkelek, és befejezem, amit addig nem sikerült. Aha. Lóóóf*szt. 5-ig visszanyomogattam a szundit. Aztán apa jött be pár perc múlva bekapcsolni a rádiót... Tudom magamról, hogy ha ez a demó nem lesz rosszabb 3masnál, akkor azt a konklúziót vonom le, hogy ezt így is meg lehet csinálni, és máskor is csak az utolsó pillanatban fogok tanulni. Mert bejött már a latinnál (4), mateknál (39/54), meg az előző biofiznél is (4). És ezt a biofizt sem érzem épp kritikusan rossznak...
Biztos a sok talált pénz teszi. xD Hihetetlen, amit mostanában csinálok. 2 hete csütörtökön 5x találtam aprót (3mat ebből Dórival), múlt szerdán 2x (Dórival :D), csütörtökön megint 5x, tegnap meg 3x. Ha nem velem történne, tuti nem hinném el. Meg szerintem Dóri sem, ha nem a saját szemével látná... :D Dehát a lóhereszezonnak vége, valahogy kompenzálni kell...
